Szinte mindenki, aki kipróbálta, azt mondja, hogy a szabadulószobák szórakoztatóak. Részben a kaland, részben az izgalmas történet, valamint különböző rejtvények összessége miatt, melyet neked és csapatodnak kell megoldanotok. A szabadulószobák a fizikai kaland, a kreatív gondolkodás és a rejtvények izgalmas kombinációja.
Állítólag 2007-ben nyitotta meg kapuit az első szabadulószoba Japánban. Azóta a szabadulószobák hatalmas sikert arattak szerte a világon.
Íme öt ok, amiért a szabadulószobák szórakoztatóak a tudomány szerint:
KITARTÁS:
A menekülő szobák általában időhöz kötöttek. Az időkorlát, amelyen belül a feladatokat el kell végezni, egyfajta “sürgetés” érzését keltik és adnak egy keretet a játéknak. Egy szabadulószoba története nagyban befolyásolja az izgalmi faktort is. Ezenkívül a jó szabadulószobák célja, hogy kíváncsivá tegyenek bennünket, és alig várjuk, hogy a történet és ezáltal a feladatok mélyére jussunk. A szakértők kifejtik, hogy az izgalmas történet megoldása és időkorlát elősegíti belső motivációnkat, ami az egyik oka annak, hogy a szabadulószobák olyan nagyszerű tanulási eszközök is lehetnek. Sőt, a szabadulószobák lehetőséget adnak arra, hogy megoldva a feladatokat elérjük azt az egyfajta katarzist, melyet a fejtörők megoldása, a történet befejezése, és a sikeres időkorláton belüli teljesítés ad.
FLOW ÉLMÉNY:
A szabadulószobák magával ragadóak, immerzívek. A jól megtervezett szobák vizuálisan tetszetősek, és a legtöbb érzékszervünket lekötik. Tomaz Kolar professzor világszerte tanulmányozta a szabadulószobákat, és megállapította, hogy rendkívüli élményeket kínálhatnak a résztvevőknek. Bárki hőssé válhat egy órára. Az élmény egy egészséges adag adrenalint, valamint elégedettség érzést kínálhat (ha a kijutás sikeres). Ha a szabadulós játék teljesen magával ragadó, akkor elég szerencsés lehetsz, hogy megtaláld a flow-t – egy olyan állapotot, amely annyira leköt, hogy úgy tűnik, semmi más nem számít a játék során.
DOBOZON KÍVÜLI KREATÍV GONDOLODÁS:
A szabadulószobák arra ösztönöznek bennünket, hogy a dobozon kívül gondolkodjunk.
A rejtvényfejtés a problémamegoldás egyik formája. A folyamat kreativitást igényel, és gyakran összetett gondolkodást. Agyunk egy csodálatos szerv, szinte határtalan lehetőségekkel. Ennek azonban megvannak a határai. Agyunk egyik korlátja, amely néha megakadályozza, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást, az Einstellung-effektus. Az Einstellung-effektus rávilágít agyunk azon hajlamára, hogy makacsul ragaszkodik az ismert megoldásokhoz, ráadásul a jobb és hatékonyabb megoldások elhagyása árán (Bilalić, McLeod és Gobet, 2008). A szabadulószobák ideális lehetőséget kínálnak arra, hogy tudatosítsa bennünk az Einstellung hatást. Az izgalmas szabadulószobák gyakran arra kényszerítenek bennünket, hogy agyunk kreatívabb oldalát használjuk, ha előre akarunk lépni a feladatok megoldásában és a teljes kalandban.
GYERMEKI ÉN:
A szabadulószobák lehetővé teszik számunkra, hogy újra kapcsolatba kerüljünk belső gyermeki énünkkel.
A játékosság mindenkiben ott lakozik. Tudjuk, hogy az ókori egyiptomiaknál is voltak társasjátékok (Clarke et al., 2017).Johan Huizinga, holland történész és kultúrateoretikus a mi fajunkat Homo Ludens-nek (vagy Játszóembernek) nevezte, és azzal érvelt, hogy a kultúra és a civilizáció a „játékszellemből” fakad (Huizinga, 1949). Valahol, szinte mindannyiunkban él egy gyerek, aki szeret rejtélyeket megfejteni, felfedezni az ismeretlent, legyen hős vagy kalandor, aki rejtett kincseket keres. Sajnos sokszor ezt a kíváncsi/alkotó részünket a „felnőtt” részünk háttérbe szorítja. A nagyszerű szabadulószobák visszaadhatják nekünk az izgalom és a csoda érzését. Egy szabadulószobában a mindannyiunkban élő gyermeknek lehetősége van felszínre törnie, miközben a határainkatt feszegetjük.
KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA:
A szabadulószobák segítenek a kapcsolatok kialakításában
A szabadulószobák gyakran együttműködést és csapatmunkát igényelnek. Kiváló módja annak is, hogy rövid időn belül jobban megismerjük az embereket, és kapcsolatokat építsünk ki. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a szabadulószobában, tudnunk kell, hogyan tudunk hatékonyan kommunikálni egymással, és támaszkodnunk kell egymás készségeire. Amikor egy csapat összeáll egy közös cél elérése érdekében, akkor tapasztalja meg valóban a közös problémamegoldást és együttműködést. Valószínűleg ezért használják a cégek egyre inkább csapatépítő programként a szabadulószobákat (Kolar, 2020). A szabadulószoba-környezeten belüli szerepjáték lehetőséget ad arra, hogy kimozduljunk komfortzónánkból, és új módon kapcsolódjunk egymással.
